| Edinburgh | Történelem | Városrészek | Demográfia | Kultúra | Sport | Látnivalók | Galéria | Térkép |
Történelem
Edinburgh kezdetben csak egy erőd volt, amit „Szikla Kastélynak” hívtak, azonban a 7. században northumbriai Edwin (Edin) elfoglalta az építményt, és elnevezte Edin’s burghnek (a burgh itt az erődítmény régiesebb neve), azaz Edin kastélya. Edwin ezután ide tette át székhelyét, és lett a fővárosa az általa létrehozott királyságnak. Northumbriai Szent Oswald király meggyilkolása után, az úgynevezett Danelaw kezébe került a város. (A Danelaw azt jelenti, hogy „dán törvényhatóság”, azaz a dánok uralkodtak itt). Miután megszűnt ez a dominancia, a skótok ismét visszafoglalták a területet. Majd a 12. században egy kisebb város fejlődött ki az edinburghi kastély egykori helyén. Itt egy másik közösség jött létre; pontosan a Holyrood-apátságtól keletre.
Miután Edinburgh-ben korábban angolszász uralom volt, ezért az angolok a fővárost, és a többi határmenti települést angolnak nyilvánították ki egészen a Hadrianus-falig. A 15. században jelentősen skót irányítás alatt volt Edinburgh, miután IV. Jakab király belefogott abba, hogy a királyi bíróságot helyette át Stirlingből Holyroodba; ezzel Edinburgh-öt fővárossá téve.
Mivel Edinburgh skót irányítás alatt maradt, mind gazdaságilag és mind kulturálisan is jelentősen fejlődött. 1603-ban miután VI. Jakab király megszerezte az angol és az ír trónt, megszervezte az első végrehajtó Skót Parlamentet, amelynek székhelye az edinurgh-i kastély nagy terme volt.
1639-ben vita adódott az anglikán és a presbiteri egyház egyesülésével kapcsolatban. Továbbá I. Károly követelései sem tetszettek a népnek, ezért hamarosan polgárháború jött létre. Edinburgh-öt a Cromwell vezette sereg elfoglalta az 1640-es polgárháború során. Az 1670-es években II. Károly király elrendelte a Holyrood-palota újjáépítését. Az utolsó jakobinus felkelés alatt Edinburgh-öt elfoglalták a jakobista erők. Később, mikor kiűzték őket, britek telepedtek le a területen, amelyek vezetője Vilmos, azaz Cumberland hercege volt. A zavargások után sor került a megtorlásra és békítgetésekre.
A jakobinus mozgalmak után a skótok úgy gondolták, hogy Skóciának eljött az idő a mondernizálásra. Ők javasolták a britekkel való egyesülést, amivel a Brit Birodalom gazdaságilag és társadalmilag is az aranykorát élte. Ezekben az időkben kezdett el a főváros terjeszkedni, pl. létrehozták az Újvárost, ill. kialakították a Castle Gardenst. Edinburgh lett az egyik legfőbb kulturális központ az országban, innen kapta az „észak Athénja” elnevezést.
A 19. században Edinburgh, csak úgy, mint a többi város elkezdett az ipar felé közeledni, de a legtöbb ipar már Leith-ben megvolt, ezért Edinburgh-öt ez gátolta a fejlődésben. Glasgow vált a legnagyobb és legsikeresebb várossá Skóciában. Kereskedelmi, ipari és gazdasági központ lett az országban. De mindezek ellenére Edinburgh maradt a kultúra és az intellektualitás bázisa nemcsak Skóciában, de egész Nagy-Brittaniában is.
Edinburgh (Foto: flickr by Christopher Chan)
Miután Edinburgh-ben korábban angolszász uralom volt, ezért az angolok a fővárost, és a többi határmenti települést angolnak nyilvánították ki egészen a Hadrianus-falig. A 15. században jelentősen skót irányítás alatt volt Edinburgh, miután IV. Jakab király belefogott abba, hogy a királyi bíróságot helyette át Stirlingből Holyroodba; ezzel Edinburgh-öt fővárossá téve.
Mivel Edinburgh skót irányítás alatt maradt, mind gazdaságilag és mind kulturálisan is jelentősen fejlődött. 1603-ban miután VI. Jakab király megszerezte az angol és az ír trónt, megszervezte az első végrehajtó Skót Parlamentet, amelynek székhelye az edinurgh-i kastély nagy terme volt.
1639-ben vita adódott az anglikán és a presbiteri egyház egyesülésével kapcsolatban. Továbbá I. Károly követelései sem tetszettek a népnek, ezért hamarosan polgárháború jött létre. Edinburgh-öt a Cromwell vezette sereg elfoglalta az 1640-es polgárháború során. Az 1670-es években II. Károly király elrendelte a Holyrood-palota újjáépítését. Az utolsó jakobinus felkelés alatt Edinburgh-öt elfoglalták a jakobista erők. Később, mikor kiűzték őket, britek telepedtek le a területen, amelyek vezetője Vilmos, azaz Cumberland hercege volt. A zavargások után sor került a megtorlásra és békítgetésekre.
Edinburgh (Foto: flickr by Patrick Mayon)
A jakobinus mozgalmak után a skótok úgy gondolták, hogy Skóciának eljött az idő a mondernizálásra. Ők javasolták a britekkel való egyesülést, amivel a Brit Birodalom gazdaságilag és társadalmilag is az aranykorát élte. Ezekben az időkben kezdett el a főváros terjeszkedni, pl. létrehozták az Újvárost, ill. kialakították a Castle Gardenst. Edinburgh lett az egyik legfőbb kulturális központ az országban, innen kapta az „észak Athénja” elnevezést.
A 19. században Edinburgh, csak úgy, mint a többi város elkezdett az ipar felé közeledni, de a legtöbb ipar már Leith-ben megvolt, ezért Edinburgh-öt ez gátolta a fejlődésben. Glasgow vált a legnagyobb és legsikeresebb várossá Skóciában. Kereskedelmi, ipari és gazdasági központ lett az országban. De mindezek ellenére Edinburgh maradt a kultúra és az intellektualitás bázisa nemcsak Skóciában, de egész Nagy-Brittaniában is.